Áldott Ünnepeket kivánunk

Jézus Krisztus születése pedig így történt: Anyja, Mária el volt jegyezve Józseffel. Mielőtt egybekeltek volna, kitűnt, hogy méhében fogant a Szentlélektől. József pedig, a férje, igaz ember lévén, nem akarta őt hírbe hozni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el. Amikor ezeket forgatta szívében, íme, az Úr angyala álmában megjelent neki és így szólt: »József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami őbenne fogantatott, a Szentlélektől van. Fiút fog szülni, és a Jézus nevet adod neki, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.« Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék az Úr szava, amit a próféta által mondott: »Íme, a szűz méhében fogan és fiút szül, s a nevét Emmánuelnek fogják hívni«. Ez azt jelenti: Velünk az Isten. József pedig fölkelt álmából és úgy tett, amint az Úr angyala megparancsolta neki. Magához vette feleségét, de nem ismerte meg őt, amíg az meg nem szülte a fiút; és a Jézus nevet adta neki.
Történt pedig azokban a napokban: Rendelet ment ki Augusztusz császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriát Kvirínusz kormányozta. El is ment mindenki, hogy összeírják, mindenki a maga városába.Fölment tehát József is Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek hívnak, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják Máriával, eljegyzett feleségével, aki áldott állapotban volt. Amikor ott voltak, eljött az ideje, hogy szüljön, és megszülte elsőszülött fiát. Pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson.
Azon a vidéken pásztorok tanyáztak, és őrizték nyájukat az éjszakában. Egyszer csak ott termett mellettük az Úr angyala, és az Úr fényessége körülragyogta őket. Nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal ezt mondta nekik: »Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, melyben része lesz az egész népnek. Ma született nektek az Üdvözítő, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve.« Ekkor azonnal mennyei sereg sokasága vette körül az angyalt, és dicsérte Istent:
»Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú emberekben!«
És történt, hogy amikor az angyalok visszatértek tőlük a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: »Menjünk át Betlehembe, és lássuk azt a dolgot, ami történt, s amelyet az Úr hírül adott nekünk.« Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát és Józsefet, és a jászolban fekvő kisdedet. Amikor meglátták őket, elhíresztelték azt, amit a gyermek felől hallottak. És mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak azon, amiről a pásztorok beszéltek nekik. Mária pedig megjegyezte mindezeket a dolgokat, és el-elgondolkodott rajtuk szívében.
A pásztorok pedig visszatértek, magasztalták és dicsérték Istent mindazokért a dolgokért, amiket hallottak és láttak úgy, ahogy megmondták nekik.

Szeretettel juk és várjuk önöket!

Publik Antal előadóművész,

azon kevés egykori Marosvásárhely-i sportemberek közé tartozik, akik egy időben két sportágban (labdarúgás és jégkorong) is jelest alkotott.
A futball szeretete mellett, másik hobbijának a szavalásnak hódol, sőt filmszerepet is vállalt. Előadóművészként két verssel örvendeztet meg minket rendezvényünkön.
,,Üzenet Erdélyből,, című verssel, és a ,,Székely Miatyánkkal,,!

Dr. habil. Szmodis Jenő,

Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Állam-és Jogelméleti Tanszék adjunktusa.
Kutatási terület, szakterület:
Állam és jogbölcselet – a jogi gondolkodás eszmetörténete – jogi kultúrák összehasonlító elemzése – multidiszciplináris jogi tanulmányok.

dr. Barabás Botond ügyvéd,

és TEGYÜNK VÁROSUNKÉRT Egyesület elnöke.
Barabás Botond a diplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerezte.
Közéleti és karitatív tevékenységeit, több éve folytatja Szigetszentmiklóson.
Egyetlen pártnak sem a tagja!

Vitéz Székely Csaba György,

Csillagfalú Közhasznú Egyesület
tiszteletbeli elnöke, és a Magyar Nemzet Határtalanul Egyesület alapító tagja.
Téma:
Magyar Nemzet Határtalanul Egyesület bemutatása!

dr. Horkovics-Kovács János,

a Nemesi Rend elnökség tagja.
HunTV alapítója, főszerkesztője, műsorvezetője.
Téma:
Szent korona hazatérésének útja!

dr. Koós Ferenc,

Szigetszentmiklós-i Batthyány Kázmér Gimnázium alapító igazgatója,
Százak Tanácsának tagja, író, előadó, Magyar Nemzet Határtalanul Egyesület alapító elnöke.
Téma:
II. Rákóczi Ferenc kicsit másképp!

Csepp-Csepel Gyermek Néptánc Együttes.
Művészeti vezetõ: Kreiszné dr.Paál Sára

A Csepp Csepel gyermek néptánccsoport, 1979-ben alakult meg 7-11 éves gyerekekből. Húsz év alatt, ezernél több gyermek ismerkedett meg a magyar népi kultúra hagyományaival.
A csoport aktívan részt vesz a hazai néptáncmozgalomban, több fesztivál és pedagógiai díj birtokosa.
Az utóbbi években több külföldi meghívásnak tettek eleget.
Bemutatkozhattak az Osztrák Televízióban, Észtországban , Lengyelországban, Franciaországban.
Az együttes létszáma 45 fõ, és a Nagy Imre Alapfokú Művészeti Iskola tagjaként végzi a munkáját.

Csepeli Kokányok táncegyüttes,

is velünk lesz, így igazán remek hangulat igérkezik és kellemes műsorokkal, programokkal kedveskedünk azoknak, akik velünk lesznek ezen a napon!

Reméljük, hogy felkeltettük az érdeklődésüket, és velünk töltik ezt a különleges napot!

Továbbá,
a rendezvényen a zenét Kádár István biztosítja számunkra és a vendégeink számára, de a batyus bálon is, ő teremti meg az est remek hangulatát.

Minden kedves résztvevőnk ajándékba kap egy tombola (tickets) jegyet, de lehetőség van további tombola vásárlásra is, hiszen értékes nyeremények kerülnek kisorsolásra.

Velünk mindenki nyertes!

Ne feledjék, most NOVEMBER 09-én, 15 órai kezdéssel este 23 óráig, töltsük együtt ezt a délutánt, estét!

A küldetésünk!

A jövőképünk és küldetésünk adja minden tevékenységünk alapját. Mi nem pusztán jók, de a legjobbak, a legaktívabb szolgálatra készek vagyunk, és nagyon komolyan vesszük a küldetésünket. Ezért tartjuk olyan sokra az értékeinket. A tetteinken és szemléletünkön keresztül bizonyítjuk, hogy büszkék vagyunk a munkánkra. Büszkék vagyunk szolgálatunkra, és büszkék vagyunk egymásra is! A befektetett erőfeszítéseink, az összedolgozás, teljesítményünkből és a hit szemléletünkből fakadóan, jó hírnevet szeretnénk kivívni magunknak, hogy ezáltal szélesebb körben is elnyerjük figyelmüket és segítő közremüködésüket. Az összmagyarságra szükség van. Minden magyarra bárhol a világon. Akár a legzordabb mindennapi körülmények között is. Mindennél fontosabb, hogy ne szakadjon meg a kapcsolatunk egymással, a magyarsággal. Minden nap, mindannyiunk előtt ott a lehetőség, hogy a jövőnket a tetteinkkel váltsuk valóra. A naponta megtett apró vagy nagy lépések összeadódnak, és hozzásegítenek minket küldetésünk teljesítéséhez. Értékeink; Kíválóság. Szeretet. Együttműködés. Megértés. Integritás. Az etikában egyetlen kihívás sem lehet túl nagy, vagy túl kicsi, ha helyesen cselekszünk. Tiszteletben tartjuk az eltérő véleményeket és ötleteket, és minden figyelmünket támogatóink, szimpatizánsaink igényeinek szenteljük.

II. Rákóczi Ferenc éve, és Egyesületünk zászlóbontó eseménye!

II. Rákóczi Ferenc éve, és Egyesületünk zászlóbontó eseménye!

Meghívó! II. Rákóczi Ferenc éve, és Egyesületünk zászlóbontó eseménye!

II. Rákóczi Ferenc éve, és Egyesületünk zászlóbontó eseménye!

A megemlékezés és zászlóbontó ünnepségünk keretében, összekötöttük a kellemest a hasznossal.

Ezennel meghívjuk és szeretettel várjuk Önöket, 2019. november 09-én délután 15 órai kezdéssel, a Szigetszentmiklós-i Batthyány Kázmér Gimnáziumba
(Pest megye – délkelet), Csokonai u. 6-14. szám alatt tartandó rendezvényünkre, ahol színes és hasznos kulturális programokkal, és nemzetet építő előadásokkal várjuk kedves érdeklődőinket, nemzet társainkat.
Este 19 órától batyusbálon is részt vehetnek, kedvükre táncolhatnak.

Várunk mindenkit nagy szeretettel!

Bővebb információkkal folyamatosan jelentkezünk az oldalainkon.

Kérjük maradjanak velünk…

“Erdélyország az én hazám…”

Támogatói felajánlásról szóló hírlevél a VIII. “Erdélyország az én hazám…” elnevezésű Világtalálkozó kapcsán

Örömmel adunk hírt, hogy 2020. június 26-28-én (péntek, szombat, vasárnap) megrendezésre kerül Verőcén a VIII. “Erdélyország az én hazám” elnevezésű háromnapos világtalálkozó – www.erdelyhon.hu -, mely az Erdélyből elszármazottak és az Erdély iránt elkötelezettek nagy találkozója. A rendezvény főszervezője a Magyar Nemzet Határtalanul Egyesület.  

A rendezvényt – amely a népek egymás melletti békés együttélésének a szimbólumát is jelképezi – családias hangulatban bonyolítjuk majd le a Dunakanyar egyik legszebb helyén, a Börzsöny lábánál fekvő verőcei Csattogó-völgyben – www.csattogovolgy.hu. Közel 60 programmal ismerkedhetnek majd meg a kedves látogatóink Erdély múltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatosan. Június 26-án Kolozsvár és környéke mutatkozik be. Június 27-én, szombaton Székelyföld, a székelyek kerülnek górcső alá. Június 28-a, vasárnap a Csíksomlyói Szűz Mária kegyeibe lesz ajánlva, betekintést nyerve az erdélyi Mária Rádió működésébe, a Mária Út jelentőségébe, valamint a csángók világába. 

Mivel a székelyek jövőbeli sorsa nagy jelentőséggel bír nemzetstratégiai szempontból, ezért nyílt színvallásra, egységes cél megfogalmazására kerül sor politikai pártok és civil szervezetek együttműködésével, bevonásával. Ezt biztosítja az Önrendelkezési sátorban 3 napon keresztül megrendezésre kerülő konferencia beszélgetések sorozata.

A fiatalok becsábítása a táborba fajsúlyos feladattá vált, ezért a sport (íjászat, foci-kupa, gyalog és kerékpáros túrázás, úszás, horgászás, röplabda, sportvetélkedők, könnyűzenei programok, stb.), könnyűzenei koncertek, kézműves foglalkozások, ifjúsági lelki gyakorlatok, néptánc és népzene a nap 24 órájában alapként szolgálnak. 

Közel 6.000 látogatóra számítunk a közel 5 hektáros táborban, ahol 400 fő részére tudunk faházas, komfortos szállást biztosítani, valamint 2.000 főnek sátorozási lehetőséget. A környék falusi turizmusában részvevő szállásadók listája is felkerül időben a fesztivál honlapjára.

Mivel a rendezvény alulról szerveződő, pártpolitikai jellegektől mentes, ezért támogatás vonatkozásában is számítunk az adakozókra, hisz nem kis összegbe kerül a Világtalálkozó létrehozása. Hisszük, hogy igaz partneri kapcsolat jöhet létre egyének, civil szerveződések, vállalkozások és a világtalálkozó eszmeiségét magáénak érző szervezők között, akiket be szeretnénk vonni a rendezvény szervezésébe is!

A Világtalálkozó fővédnökének Potápi Árpád Jánost, nemzetpolitikáért felelős államtitkárt kérnénk fel.

Előre is köszönjük a gyümölcsöző partneri kapcsolatot, tevékeny részvételt és támogatást a 2020. évi Világtalálkozó lebonyolításában!

Bárminemű felvilágosítás tekintetében állunk rendelkezésre! Szívesen fogadunk ötleteket, javaslatokat!

Elérhetőség: Magyar Nemzet Határtalanul Egyesület                                                                                                                                                 Fülöp Noémi kuratórium elnöke, +36-31-7848632, fulopnoemi69@gmail.com                                                                                       Gaál István kuratóriumi tag+36-70-9469121, szekfoglalo@gmail.com                                                                          honlap: www.erdelyhon.hu, facebook: 

Minden nép annyit ér, amennyi értéket magából ki tud termelni. S addig él, amíg életét a maga erejével tudja táplálni” 

             (Márton Áron)

 

CSÁNGÓ ÖNAZONOSSÁG

A csángó-magyarok címere!

Másfél évtizede megfogalmazott óhajuk és igényük megvalósulásaként immár saját zászlójuk és címerük is van a moldvai csángó magyaroknak. Az erre vonatkozó határozatot július 20-án fogadta el a magyar kulturális szervezeteket összefogó Csángó Tanács Klézsén tartott éves ülésén.
Az önazonosságukat kifejező, és annak tudatát erősítő jelképek terveit Szekeres István Attila sepsiszentgyörgyi heraldikus készítette el Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnökének kérésére. Bemutatásuk és elfogadásuk után, az általa elnökölt Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület adományaként pedig át is nyújtotta ezeket az érintett közösség képviselőinek.
A csángó-magyarok címere, illetve zászlaja ezüst kereszt által vörössel és feketével négyelt pajzs, illetve téglalap alakú textília, melynek első mezejében arany nap, második mezejében növekvő ezüst holdsarló látható. A címer mázai, illetve zászló színei a csángó népviselet leggyakoribb színeit – piros és fekete – jelenítik meg. A nap, hold, valamint kereszt ősi moldvai magyar jelképek.
Duma András fontos és szükséges lépésnek tartotta a moldvai csángó-magyar zászló és címer tervezetének elfogadását, mert megfogalmazása szerint így már van, ami összefogja őket, és ami mögé felsorakozzanak.
Forrás Katt ide

A környezetvédelem mint tudományág

 A természetvédelem a környezetvédelem ékszere.

A természetvédelem legfontosabb alapelvei csak a környezetvédelembe beágyazva, annak szerves részeként érthetők meg, feladatai pedig csak a környezetvédelem védőszárnyai alatt hajthatók végre. A természetvédelem a környezetvédelem ékszere.

A környezetvédelem mint tudományág, szakterület, tevékenységi kör, vagy mint jogi fogalom csupán egy negyedszázados múltra tekint vissza. Minden valószínűség szerint ez az oka annak, hogy a vele kapcsolatos alapfogalmak nagyrészt tisztázatlanok és azok használata a nevelésben, képzésben, oktatásban, a szakirodalomban, a sajtóban, a hivatalos kiadványokban, sőt gyakran a jogszabályokban is következetlen, ellentmondásos, nem ritkán helytelen és áttekinthetetlen.

A legfontosabb fogalmak egységes meghatározására, az ellentmondások feloldására, megismertetésére a nemzetközi szervezetek, a tudományos körök, a hivatalos állami szervek és elsősorban az oktatásban és a gyakorlatban dolgozó szakemberek számos kísérletet tettek, sajnos kevés sikerrel. E tekintetben jelenleg és valószínűleg még hosszú ideig a nemzetközi szerződések, jogszabályok, a szakkönyvek, a lexikonok, a szabványok, s végül a tankönyvek csak fenntartásokkal használhatók. E tankönyvben természetesen nem vállalhatjuk fel a döntőbíró szerepét és arra sem tehetünk kísérletet, hogy az olvasót az általunk legjobbnak tartott alapfogalmakkal megismertessük, vagy ilyenek hiányában azokat meghatározzuk.

Az egységes fogalommeghatározás, de különösen a fogalmak egységes használata még hosszú távon sem képzelhető el, hiszen

– a fogalmak egyike-másika (pl. az élet vagy a növény) pontosan nem is definiálható, vagy ha igen, az nem a környezetvédelem feladata;

– a fogalmak közül sok – nyelvtanilag és szakmailag helytelenül ugyan, de – annyira ismertté és közhasználatúvá vált (pl. a növényvédelem, az állatvédelem, a zajvédelem), hogy ezek megváltoztatása (pl. a zajvédelemé csendvédelemre) reménytelennek látszik (és talán felesleges is lenne);

– a fogalmak közül számosnak több elfogadható meghatározása lehetséges (ilyen pl. az erdő, amelynek van és mindig lesz is egy közhasználatú népi, egy jogi és egy tudományos értelmezése);

– sok fogalmat az illetékes nemzetközi szervezetek és az egyezmények meghatároztak vagy folyamatosan meghatároznak és „karbantartanak” (pl. a nemzeti park vagy a veszélyes hulladék), így nekünk nem lenne más feladatunk, mint ezek helyes lefordítása, magyarosítása, illetve értelmezése. Ez azonban csak azokat kötelezi, akik az egyes nemzetközi szervezeteknek tagjai, illetve az egyezményeket aláírták. Megállapítható azonban, hogy a fogalomzavar nemzetközi, sőt az idegen nyelvről lefordított, helytelenül értelmezett vagy szolgaian lemásolt „szakkifejezések” (pl. a „fenntartható fejlődés”) a helyzetet tovább rontják és a kibontakozást fékezik, nemegyszer visszavetik. (Pl. a magyarban egy évszázada használatos és közérthető „tartamos erdőgazdálkodás” helyett teljesen értelmetlen a „fenntartható erdészet”; még torzabb a „környezetvédelmi rekreáció” használata.)

A legtöbb, tudományos igénnyel megfogalmazott fogalom nehezen érthető, terjedelmes és „kikezdhető”, ezért a gyakorlatban nem alkalmazható. A jogszabályok (törvények, szabványok) a legtöbbször kimondják, hogy az általunk meghatározott fogalmakat csak „e jogszabály alkalmazásaikor, esetleg csak „hivatalos eljárás” során kötelező használni, így az oktatásban az oktató szabadsága biztosított.

Mi itt csupán a környezetvédelem fogalmát, célját és feladatát kívánjuk körülírni, a továbbiakban pedig az előforduló fogalmak közül a legfontosabbakat, illetve a legfélreérthetőbbeket a saját helyükön magyarázzuk meg. A többi esetben elfogadjuk annak a közhasználatban megszokott értelmezését. Ilyenek pl. a kőzet, a talaj, a víz, a levegő, a növény és az állat. A tájat viszont részletesen le kell írni, mert annak nincs „közhasználatú” meghatározása.

Hazánkban az elmúlt két évtizedben – csatlakozva a nemzetközileg kialakult szokásokhoz is – hivatalosan (a törvényekben és az államigazgatásban), a nemzetközi kapcsolatokban, a szakirodalomban, a közhasználatban és nagyrészt az oktatásban és a képzésben is a környezetvédelem honosodott meg.

Környezetvédelmen – leegyszerűsített formában – azt a tevékenységet, magatartásformát, viselkedésmódot értjük, amellyel természetes és mesterségesen kialakított környezetünket (kizárólag) az ember által okozott káros hatásokkal szemben védjük.

(Ezért pl. a földrengés, a szökőár vagy a villámcsapás elleni védekezés – ha nem jár környezetszennyezéssel – nem tartozik a környezetvédelem feladatkörébe.)

Az utóbbi időben – főleg a nevelés, a képzés, az oktatás területén – a környezetvédelem helyett egyre gyakrabban használják, vagy ajánlják a környezetgazdálkodás vagy a környezetfejlesztés kifejezést. Arra a tevékenységi körre, amire vonatkoztatjuk, a környezetvédelem egyelőre a legmegfelelőbb, legközérthetőbb és a köztudatban a legjobban meggyökeresedett fogalom, aminek cseréjére nincs sem szükség, sem indok. A fogalom megváltoztatására irányuló törekvések a fogalom értelmét inkább megzavarják, bizonytalanná teszik és elhomályosítják, mintsem kiteljesítik. E három fogalom egymás szinonimájaként való használata pedig teljesen elfogadhatatlan.

A „környezetgazdálkodás” használata a „környezetvédelem” helyett többek között azért is félrevezető, mert a környezet védendő alkotóelemeinek jelentős részével nem gazdálkodunk, de nem is gazdálkodhatunk. Azokat csupán védeni lehet, illetve kell. Beszélhetünk pl. ásványvagyon-gazdálkodásról, vízgazdálkodásról vagy erdőgazdálkodásról, de nincs barlanggazdálkodás (csak barlangvédelem), levegőgazdálkodás (csupán levegővédelem) vagy madárgazdálkodás (hanem madárvédelem).

Még ellentmondásosabb lenne a kép, ha pl. zajvédelem, rezgésvédelem, sugárvédelem helyett zajgazdálkodásról, rezgésgazdálkodásról vagy sugárgazdálkodásról beszélnénk. A környezetvédelem a környezetgazdálkodásnál néha szűkebb, máskor tágabb fogalom. A környezetgazdálkodás használata itt azért is helytelen és félrevezető, mert azt minden esetben minősíteni kellene, vagyis „jó”, „kedvező”, „tartamos”, „elfogadható”, „korszerű” stb. jelzőkkel kellene ellátni. A rossz, az elfogadhatatlan, a megengedhetetlen, de megszokott rablógazdálkodás is környezetgazdálkodás ugyanis. A környezetet tulajdonképpen éppen a környezetgazdálkodás tette és teszi tönkre.

Hasonló a helyzet a környezetfejlesztéssel is, hiszen nyilvánvaló, hogy környezetünket fejleszteni (is) kell, de a természetet a legkörültekintőbb fejlesztés is rombolhatja, veszélyeztetheti, szennyezheti (pl. egy repülőtér-építés, egy telefonhálózat kifejlesztése stb.). A környezet védelmének a fejlesztés csak egyik eszköze lehet, ami a legtöbb esetben nem a még meglévő többé-kevésbé háborítatlan környezetet védi, hanem a már tönkretettet hozhatja részben helyre. Ilyen értelmű használata az előbbiekhez hasonlóan elfogadhatatlan, hiszen nem beszélhetünk pl. ásványvagyon-fejlesztésről, levegőfejlesztésről vagy vízfejlesztésről (csak ezek védelméről). Jó értelemben vett fejlesztés csak az ember által kialakított, illetve lakott (már elcsúfított, tönkretett) környezetben lehetséges és szükséges (ilyen pl. a városfejlesztés vagy településfejlesztés).

A természetes környezetet, pl. a sarkvidékeket, a tundrát, a magashegységeket, a természetes sivatagokat, a vízfelületeket, az őserdőket és ősgyepeket védeni kell és nem fejleszteni, sőt azokat a fejlesztéstől kell megóvni.

A fejlesztés ilyen értelemben szinte kizárólag a (már tönkretett) tájra vonatkoztatható, hiszen az eredeti táj megóvása is inkább tájvédelem, mint tájfejlesztés.

Az alapfogalmak tisztázatlansága, egyes esetekben tisztázhatatlanságának oka az is, hogy bizonyos fogalmakat, jelenségeket, folyamatokat, ártalmakat olykor más-más megközelítésben, bizonyos esetekben pedig több kifejezéssel írnak le. Példa az első esetre: a legtöbb szerző különbséget tesz a litoszféra (földkéreg), a hidroszféra (vízburok), az atmoszféra (levegőburok) és a bioszféra (életkör) között, egyes szerzők viszont az előbbi hármat is a bioszféra részének tekintik. Példa a második esetre: szinte az egész környezetvédelmi szakirodalom egységes abban, hogy a környezeti gondok legfőbb oka a Föld eltartóképességének figyelmen kívül hagyása. Ugyanezt az okot viszont gyakran túlnépesedésnek nevezik. Mindkét állítás, ok, meghatározás helyes, de ebben az esetben ugyanarról van szó: a Föld azért vált végessé, mert az emberiség létszáma túlságosan megnövekedett. (Azt már nem is említve, hogy az élelmiszerhiány, a nyersanyaghiány, az energiahiány ugyanazt jelenti.) Kimondhatjuk tehát, hogy az okokat (pl. az emberek nagy számát) gyakran összetévesztik annak következményeivel (pl. hogy kevés a hely, az élelmiszer, a nyersanyag, az energia stb.).

A környezetvédelem célja és feladata az ember és környezetének az emberi tevékenységek káros következményeitől való megőrzése, az ártalmak megelőzése, kiküszöbölése, elhárítása, és ha már bekövetkeztek, azok minél hatékonyabb ártalmatlanítása.

Itt a környezettant és a környezettudományt egymás hasonmásainak tekintjük, habár a szakirodalomban ezzel ellentétes, vagy nem teljesen egyező megfogalmazások is találhatók. Utóbbiak szerint a környezettan a környezettudomány kissé „népszerűsített” formája. A következőkben az ezzel kapcsolatos legmértéktartóbb megfogalmazásokból – amelyek nagy részével egyetértünk – azokat közöljük, amelyek – ha egymással nem is mindig esnek egybe, de – a legáltalánosabbak.

– A környezettudomány a természetes és az ember által létrehozott, átalakított vagy mesterséges környezet, valamint az emberi tevékenység tudománya. Célja az életet befolyásoló külső tényezők ember által okozott változásainak nyomon követése, valamint ezek társadalmi és gazdasági következményeinek feltárása. Legfontosabb feladata a (természetes) környezetet ért hatások és az emberi tevékenység (megengedhető legnagyobb) mértékének megállapítása, illetve minél mérhetőbb módon való összekapcsolása. Az ily módon elképzelt modellek alapján a környezeti károk előre jelezhetők, aminek alapján meghatározhatók azok a jogi, gazdasági stb. követelmények, amelyek betartása esetén a környezetszennyezés még elviselhető határértéken belül marad. Ezáltal a környezettudomány a környezetvédelmet szolgálja.

– A környezettudomány tevékenységi területe kiterjed az összes földi szférára, de ezeket – a hagyományostól eltérően – nem külön-külön, egymástól elszigetelve, hanem összefüggéseiben szemléli és vizsgálja. A megszokottnál sokkal nagyobb figyelmet fordít a különböző szférák közötti kölcsönhatások vizsgálatára.

– A környezettudományt a hagyományos értelemben vett ökológiától az különbözteti meg, hogy vizsgálatai folyamán elsősorban az ember és környezete kapcsolatára összpontosít, így tárgyköre nem terjed ki számos, az ökológiában lényeges kérdésre. Ez azonban csak látszólagos korlátozás, mivel a környezettan más területeken viszont túllép az ökológia keretein. A környezettudomány az ökológiánál kissé gyakorlatiasabb tudományterület. Segít a környezetvédelemnek a műszaki, a jogi stb. szabályozórendszer megalapozásában. A környezettudomány és a környezetvédelem kapcsolata szoros, egymást kiegészítik, de nem helyettesítik.

– A természettudományok évszázadok alatt kialakult és még napjainkban is érvényben lévő felosztását véve alapul, a környezettudomány egyértelműen tudományközi jellegű, s így számos tudományág eredményeire és módszereire épül. Mások szerint a környezettan a hagyományos felosztással nem törődő újabb tudományág, amely a környezetet megbonthatatlan egésznek tekinti, és nem törődik az eddigi felosztásokkal. E tekintetben ez az új tudományág a tárgyi ismeretek mellett a „minden mindennel összefügg” filozófiára alapuló szemléletet tartja alapvetőnek.

– A környezetvédelem mint gyakorlati tevékenység – többek között – a környezettudomány eredményeire támaszkodik, de egyes területeken annál helyhez kötöttebb (hatásköre nem terjed ki pl. a bolygóközi térre, vagy a Föld mélyebb, belső szféráira), más területeken viszont annál szélesebb körű (mert a környezetvédelem eszközei között jogi, szervezeti, oktatási, nevelési, gazdasági stb. eszközök is vannak).kellene tekinteni.

Ha tetszik a téma, mely szerintem nagyon fontos,, akkor oszdmeg.

Ha pedig egyetértesz, azzal hogy nem csak védeni kell a környezetünket, de rendbe is kell tegyük, amit elhibáztunk vele kapcsolatban, akkor támogasd munkánkt!

 

Name of drop-down menu
Option 1 0 HUF
Option 2 0 HUF
Option 3 0 HUF

 

 

Meghívó!

2019. szeptember 07-én „Elek nagyapó kút átadása, felszentelése” elnevezésű rendezvény a Kispesti Székelyország Tündérkertje Látványparkban (1191 Budapest Szabó Ervin u. 37.)

Programok:

10:00 – 22:00 „Székely Falatok”, Székely hagyományos termékek piaca, kóstolóval – Bíró Ernő jóvoltából

10:00 – 22:00 Csíki Sör, Hargita Gyöngye és Ambrus Attila keramikus termék bemutatói

12:00 – 12:10 Rendezvény nyitása, programok bemutatása – Farkas Anita műsorvezető

12:10 – 12:45 Honfoglalás kori íjászat – Polgár Tibor honfoglalás kori hagyományőrző bemutatója

12:45 – 13:15 Csíksomlyó, mint szakrális tér – dr. Molnár Attila fotótörténész és Balog László Sapientia Egyetem könyvtárigazgatója, történész szerzők könyvbemutatója

13:00 – 17:30 Bujdosó Székely Vendéglő marhagulyás étkének felszolgálása

13:15 – 13:45 „Édes hazám, ha meghallod szavamat” – Rákosi László magyar nóta énekes és Kádár István zenész műsora

13:45 – 14:00 Galgamenti népdalok – Csorbóka Népdalkör előadása

14:00 – 14:30 „Erdélyország az én hazám….” világtalálkozó – Gaál István fesztiválalapító felhívása a 2020. évi rendezvény kapcsán

14:30 – 15:00 Magyar Nemzet Határtalanul Egyesület – dr. Koós Ferenc egyesület elnöke

15:00 – 15:25 Kispesti Székelyország Tündérkertje Látványpark bemutatása – dr. Hajdani Ilona egyetemi docens

15:30 – 16:30 „Elek nagyapó kút” ünnepélyes átadása, megszentelése, Gajda Péter Kispest polgármesterének nyitó beszéde, Péter Sándor kőfaragó mester vallomása

16:30 – 17:30 „Farkasok” – Huszár Tonchi akusztikus zenész előadása

17:30 – 18:00 „Székelység napjainkban” – Vitéz Székely Csaba György Csillagfalu alapító előadása

18:00 – 18:45 „Vagyunk, az Úz-völgyéről” – Baliga Csaba gyimesi csángó hagyományőrző műsora

18:45 – 22:00 Székely vígasság a „Márton Áron Csűr” alatt – Kádár István zenész közreműködésével

Bemondó, műsorvezető: Farkas Anita
Rendezvény szervezői: Magyar Nemzet Határtalanul Egyesület, Székelyország Tündérkertje Egyesület
Jótékonysági adomány a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára: 1.000 Ft/fő
Szervezők: Gaál István mobil: +36-70-9469121, Fülöp Noémi mobil: +36-31-7848632, facebook: Magyar Nemzet Határtalanul-Egyesület
Mindenkit látunk nagy székely vendéglátással, Kicsiket és Nagyokat egyaránt!

Bövebben a lenti linken:

https://www.facebook.com/istvan.gaal.92/posts/2399451030131224

Horty Miklós Társaság!

Meghívást kaptunk!

Az igényes kulturális program keretében, Publik Antal szavalatát és Szalay Anna verselését hallgathatták meg a jelenlévők, de nem maradhatott el a kormányzó úrra való megemlékezés sem, Hajdú Lajos alelnök úr díszbeszédéből. Ezt követően a Székely szabadság napjára hívta fel figyelmünket díszvendégünk, Incze Árpád, a Székely földért Társaság elnöke. A Társaság eddigi 2019-es munkájáról képes beszámolót nézhettünk meg, amit Horváth Zoltán (Zontal) a Horthy-korszakot megidéző, rendkívül sikeres kártya-bemutatója követett. A közgyűlés legszebb pillanata, talán az elismerések átadása volt dr. Bene Gábor méltatása után. A Horthy Miklós Társaság Ezüst Érdemérmét, a Horthy-család jelenlévő tagjainak kezéből, a következő három kiváló magyar kapta: – v. Mikecz András, a Mikecz Kálmán Huszár Bandérium elnöke – v. Székely György Csaba a Történelmi Vitézi Rend tagja – Kovács István Vajk, a „porszemnyi”. Kitüntetésükhöz, ezúton is szívből gratulálunk! A továbbiakban Konja Miklós alelnök és Jaross Tamás, Pest-megye elnökét köszöntötték „kerekszámú” születésnapjukon, ill a Mikecz Kálmán Huszár Bandérium elismerését vehette át egyik tagtársunk. A rövid szünet után, Lőrincz Sarolta Aranka és Zetényi-Csukás László közös mesekönyvét mutatta be az egyik szerző, amellyel nagy sikere volt a közönsége előtt. A közgyűlés hivatalos részében, az elnökség az év végéig megerősítette tisztségét, ill három tagtársát nevezte ki az év végéig mb. alelnöknek: – Horthy Csaba kapcsolattartásért felelős vezető – Jaross Tamás általános ügyviteli vezető – Turi- Török Tibor művészeti vezető.